Nyírcsaholy község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Mátészalkai kistérség
Lakosság: 2240 fő
Terület: 34.34 km²
Népsűrűség: 65,23 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

Az egykori ecsedi láp határán, néhány kilométerre a bátorligeti ősláptól, Mátészalka tőszomszédságában, ott, ahol a nyírségi homok belevész az ecsedi lápba, a Kraszna bal partján húzódik meg Nyírcsaholy.

Története

A község hivatalos nevének ejtése Nyírcsaholy, de lakói és a környékbeliek gyakran csak Csaholy alakban emlegetik.

A kutatások szerint az uralkodó Csaholyi család monostoraként emlegetik már 1270-től.

A tatár- és törökjárás idején a település elnéptelenedett, 1812-től a csaholyi pusztára öt felvidéki tót napszámos telepedett le, s folyamatosan népesült be.

A XIX. század közepe táján a lakosság vallási és nemzetiségi megoszlása a következő volt: 353 római katólikus, 223 görög katólikus, 84 református, 18 izraelita. A római katólikusok minden bizonnyal tótok, a görög katólikusok ruszinok, a reformátusok magyarok voltak. A betelepülés éveiben sokáig a tót nyelv volt a társalgás nyelve.

Az iskola rövid története:

A nyilvántartott adatok szerint Nyírcsaholyban 1870-től magyar nyelven kezdtek oktatni. Bornemissza Tibor szatmári püspök 1909. Julius 31-i kinevezési okmányai alapján Nyírcsaholyban három tanító működött. Egy görög katolikus kántortanító, egy római katolikus kántortanító és egy másodtanító. Az akkori szokások szerint a betűvetést palatáblán ismerték meg, a szorzótáblát pedig skandálva, kórusban gyakorolták be. A modern mai iskolai oktatás feltételeit 1936-tól a görög és római katólikus iskolák és tanítói lakások biztosították, melyek ma is ezt a funkciót töltik be, külső homlokzatukban nem változtak, a komfortosításuk az 1970-es évektől folyamatos. 1975-ben épült a 4 tt-es emeletes iskola. Jelenleg 290 gyerek tanul benne, 28 pedagógussal. Az alapoktatás kiegészül számítástechnikával és angol nyelvoktatás folyik. Jelenleg az iskola neve: Általános Iskola Nyírcsaholy.

Nevezetességei

A falu központjában található artezi kút.
Emlékművek:

I. világháborús emlékmű – Szabadság u. 1.sz., II világháborús emlékmű (1994.) Hunyadi u.26.sz. előtt Római katólikus fatemplom épült 1822-18+A2627.Szakszerűtlen építés miatt dél felé eldőlt, ezért bezárták 1858-ban. A helyén 1867-1871-ig felépült az új kőtemplom,melyet 1911-ben szecessziós-neogótikus stílusban. Védőszentje Szent László. Hozzá a parókia 1914-ben épült. A görög katólikus templom 1907-ben épült fel, hozzá 1932-ben a próchia. Az egyházak által 1936-ban épített iskolaépületek és szolgálati lakások, illetve a szintén 1936-ban épült községháza, jegyzői és bírói szolgálati lakások ma is ugyanazt a funkciót töltik be. Kép:Háborús halottak emlékműve

Szobrok:

A községháza előtti kertben É-i irányba néző I. világháborús emlékmű – építésének idejét pontosan nem ismerjük – 70 áldozat nevét őrzi. A II. világháborús emlékmű-vet a település önkormányzata építtette 1994-ben 36 ismert áldozat emlékének. A II világháborúban az izraelita lakosságot teljes számban elhurcolták, két család került vissza a településre, az emlékmű Mátészalkán, az izraelita templomban található. Az 1848-as forradalom és szabadságharc 100. évfordulójára a községháza falán emléktáblát helyeztekel, mely ma is ott található. A rendszerváltáskor -1990-ben – az emeletes iskola előkertjében a FIDESZ helyi alapszervezete emléktáblája található. Az óvoda előtti emlékparkban, ahol a II. világháborús emlékmű is található, az 1848-as szabadságharc 150. évfordulójára, továbbá a milleneumi évforduló tiszteletére a községi önkormányzat emléktáblát helyezett el. 8 db katólikus kőkereszt található a falu területén. Közülük 4 db a négy égtájon a falu valamikori belterületi határait jelentették. Ezen kívül a görög és római katólikus templomok kertjeiben és a köztemetőben 2 db, melyből az egyiket a községi önkormányzat saját költségén helyezett át és újított fel. I. 3.4. Kép lista, az szobrokról, emlékművekről.

Következő községek

További községek